Ashkatan ütőkkel a természetvédelemért - EXTERNÁLIÁK 1. rész

Te tudod, mik azok az externáliák?

Externália - ez a fogalom már 1890-ben megszületett, mégis kevesen ismerik. Én idén tavasszal hallottam róla először, amikor egyre inkább kezdett aktuálissá válni a vállalkozásom számára. De te vajon tudod, mi is az externália?

Jelentése egyszerű: külső gazdasági hatás. Van egy vállalkozásod, például boltot nyitsz, ahol olcsó kínai kütyüket árulsz, válogatott minőségben, garanciálisan. Nagy tételben megveszed a terméket, kiselejtezed a hibásakat, fizeted a bérleti díjat és az adót, számolsz magadnak némi árrést a befektetett munkádért, és az így kapott áron eladod a terméket. Beleszámolod tehát a termék árát, a szállítás díját, az adót, a munkádat, a bérleti díjadat, az egyéb költségeidet, és kész.

Csakhogy van ezzel egy kis gond. Illetve nagy gond.

A kínai gyár rengeteg füstöt okád a levegőbe, ami lehet, hogy téged nem zavar, másokat viszont nem is kicsit. A hajó, ami elhozza a cuccaidat, több üzemanyagot fogyaszt, mint az egész kisváros, ahol a boltodat nyitottad. Az olcsó árud pár éven belül a kukában végzi, és egész dombok emelkednek majd belőle a város szélén.

Pénzbe kerül ez neked? Nem, még nem.

Hiszen a gyár belekalkulálta a termékbe a fűtésszámláját, a szállítási díjjal megfizetted a hajó költségeit, a hulladékgazdálkodásért pedig fizetnek a vevőid, meg te magad is. A vállalkozásod külső gazdasági hatásaival látszólag nincs további teendőd.

Azonban...

Ha tíz év múlva eltűnnek a beporzó rovarok, egy picit drágább lesz az élelmiszer. Mondjuk úgy tízszer annyiba fog kerülni, mint ma. Ha a klímaváltozás miatt nem több ezer, hanem több millió embert kell majd befogadnia az országodnak, bizony az adód sem ugyanannyi lesz, mint most. Ha húsz év múlva a levegő minősége a te városodban is eléri a kritikus szintet, nem csak maszkra, de orvosokra is sűrűbben kell majd költened. Ha már nem lesz hova tenni a hulladékot, és minden, ami csak körülveszi a gyerekeidet, mikroműanyagoktól szennyezett lesz, az olyan terheket ró a gazdaságra, amit talán túl sem élünk. Nem arra gondolok, hogy kétszer annyiba fog kerülni az ivóvíz, mint ma, hanem arra, vajon jut-e majd mindenkinek...

Ezeket a költségeket te és a gyerekeid fogják majd állni. És persze mindenki más, aki részt vesz a gazdaságban, osztozik majd a problémán. Meg tudják majd fizetni azokat a kiadásokat, amiket te és a többi ember rájuk ró ezekben az években? Aligha. És te meg tudod fizetni, most előre, amíg nem túl nagy a baj?

Elméletileg igen, de ilyen áron nem maradnál versenyképes. Ha félretennéd a szükséges összeget a jövőbeni kiadásokra, ha egy csapat mérnököt foglalkoztatnál újabb, egészséges génmódosított élelmiszerek fejlesztésére, egy másik csapatot a robotbeporzók fejlesztésére, és így tovább, akkor az egy dolláros kínai kütyüdet nem szemtelen nyolcezer forintért, hanem annak a sokszorosáért adhatnád a vásárlóidnak, akik persze elég hamar elfogynának.

Mit lehet akkor tenni?

A megoldást - az én megoldásomat - a következő részben osztom meg Veled.